|
Egyéb Önálló Ingatlan (EÖI) - és Egységes Országos Vetület (EOV):
2017.11.30. 15:53
- Gyűjtőfogalom olyan ingatlanokat foglal magába, amelyek tulajdonjogi szempontból függetlenek attól a földrészlettől, amelyen létesültek.
- Az építmény, épület, műtárgy tulajdonosa nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosa. Ez esetben tehát az épület nem alkotórésze a földrészletnek, az ingatlan önállóan forgalomképes.
Ilyen lehet például:
- az önálló tulajdonú épület, amely olyan építmény, épület, műtárgy, pince, vagy föld alatti garázs, amelynek egészen vagy részben más a tulajdonosa, mint a földrészletnek.
a társasházban lévő lakás, illetve külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiség, a közös tulajdonból a lakás (más helyiség) tulajdonosát megillető tulajdoni hányaddal együtt. Lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket (tüzelő tároló) függetlenül attól, hogy azok műszakilag összefüggnek-e. Minden más helyiség (garázs, padlás) az alapító okirat rendelkezésétől függően tekinthető a lakáshoz tartozónak, vagy önálló ingatlannak.
a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakás, illetve külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiség.
- A fenti esetekben van önálló tulajdoni lapja az épületnek vagy lakásnak, illetve egyéb helyiségnek.
- Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdoni viszonya azonos, akkor nincs külön tulajdoni lapja az ingatlan-nyilvántartásban az épületnek, csak kivett megnevezésként szerepel „pl. lakóház” a földrészlet tulajdoni lapján .
bővebben:
Egységes Országos Vetület (EOV)
Korábbi vetületi rendszereink a megnövekedett igényeket nem tudták kielégíteni. Mint a Gauss-Krüger vetületnél is láttuk az 1948-tól kezdődően kifejlesztett új, korszerűbb háromszögelési hálózatunk pontjait csak a minőség lerontásával lehetett a régi hálózatba transzformálás után a korábbi vetületi rendszerekben felhasználni. Ezért célszerűnek látszott egy új, korszerű alapokon nyugvó vetületi rendszer bevezetése.
A felsőrendű háromszögelési hálózat korszerűsítése során - a javító célzatú méréseken túlmenően - nagy számú háromszögoldal hosszát mérték meg elektrooptikai távmérővel, a Laplace-pontok számát pedig több mint kétszeresére (40 db.) növelték.
A hálózatot 1971-73 között homogén hálózatként egyenlítették ki a Kraszovszkij-ellipszoidon. Ehhez változatlanul elfogadták a Szőlő-hegy nevű pont EAGH-beli koordinátáit és kezdő azimutként a Szőlő-hegy - Erdő-hegy azimutot. Ezt a hálózatot a szakirodalom a FAGH (Felületi Asztrogeodéziai Hálózat) névvel jelöli. A pontok koordinátáit Gauss-Krüger vetületen számították.
1969 -1975 között új geodéziai vonatkozási rendszer került bevezetésre. Az új alaphálózat mérési anyaga lényegében azonos a FAGH mérési anyagával, alapfelületül azonban az IUGG1967 ellipszoidot választották. Az IUGG1967 ellipszoid a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió által 1967-ben elfogadott alapfelület, amelynek jelölésére használatos a GRS67 (Geodetic Reference System) jelölés is. A hálózatot önálló relatív tájékozással helyezték el az ellipszoidon. Az ellipszoid jól simul a geoid magyarországi részéhez, de a tájékozás relatív volta miatt az ellipszoid térbeli elhelyezése nem geocentrikus (földközéppontú). Ez a vonatkozási rendszer később a HD-72 (Hungarian Datum 1972.) elnevezést kapta.
Az ellipszoidról a síkra a hagyományoknak megfelelően akkor is kettős vetítéssel tértek át. Első lépésben az IUGG1967 ellipszoidról az ellipszoid gömbi vetületével az új Gauss-gömbre, onnan pedig egyetlen ferdetengelyű, két hossztartó segédparalelkörű, (redukált) szögtartó hengervetülettel a síkra (3. ábra). Ez utóbbit nevezzük Egységes Országos Vetületnek (EOV).
A szakirodalomban az ilyen vetületeket szokásos süllyesztett vagy metsző hengervetületnek is nevezni, azonban ezek az elnevezések nem fedik a vetület lényegét. Süllyesztett vagy metsző hengerről csak perspektívvetítés esetén beszélhetünk; az ilyen vetületek azonban általános torzulásúak, és ezért geodéziai célokra nem alkalmasak. Ezért helyesebb a redukált hengervetület elnevezés.
Az EOV vetületi kezdőpontja az új Gauss-gömb gellérthegyi meridiánjának (kezdőmeridián)
 o = 47° 06´ 0,0000"
földrajzi szélességű pontja. A földrajzi hosszúságokat itt is a gellérthegyi meridiántól mérjük (előjelük is keletre pozitív). A kezdőmeridián képe adja az x tengelyt, a kezdőpontban a kezdőmeridiánra merőleges gömbi főkör (segédegyenlítő) képe az y tengely. Az x tengely pozitív ága északra, az y tengelyé keletre mutat (ÉK-i tájékozású rendszer).
Még bővebben (forrás: ) http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/vetulettan/katvet.html#eov
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
